Békés Boldog Karácsonyt!

E-építési napló

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) kormányrendelet szerint az építési naplót a 2013. október 1-je után induló építőipari kivitelezések esetében elektronikusan kell vezetni. A 2013. október 1. előtt megkezdett kivitelezések esetében az építési napló vezetését papír alapon is be lehet fejezni.

Az elektronikus építési napló bevezetésével az építési napló fogalma és tartalma, vezetésének főbb szabályai nem változnak. Az elektronikus építési napló a www.e-epites.hu portálon, abban az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) ablakon keresztül elérhető internetes alkalmazás.

• E-napló ügyintézés,
• Építési napló megnyitása,
• Építtetőknek és vállalkozó kivitelezőknek is.

Ön építtető?

Ne okozzon gondot az e-napló megnyitása, megvásárlása! Levesszük ezt a terhet a válláról!

Ön vállalkozó kivitelező?

Nincs megfelelő szakembere a felelős Műszaki Vezetésre? Nincs aki vezesse az e-naplót? Megoldjuk.

Az építési napló a vezetésére vagy bejegyzésre kötelezettek számára, ügyfélkapus regisztráció után bárhonnan, a nap bármely szakában elérhető.

Egy beruházáshoz egy e-építési napló tartozik, függetlenül a beruházás nagyságától, a beruházás kapcsán megkötött építőipari kivitelezési tevékenység végzésére irányuló szerződések számától. Az e-építési napló rögzíti a szerződés szerinti építőipari kivitelezés tárgyát, az építési-szerelési munkák adatait, az építési munka menetét, megfelelőségét, a teljesítési igazolásokat és a kapcsolódó dokumentumokat.

Az e-építési naplót készenlétbe kell helyezni a megnyitás előtt. Ez az építtető feladata, aki ezzel megbízhat, felhatalmazhat más személyt is, pl. az építési műszaki ellenőrt. Az e-építési napló készenlétbe helyezése az építtető (építési műszaki ellenőr) kezdeményezésére elektronikus úton történik a Lechner Lajos Tudásközpontnál (LLTK).

Az e-napló készenlétbe helyezése csak a rendszerhasználati díj megfizetése után történik meg. A díj mértékéről a Dokumentációs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzata rendelkezik (1. sz. melléklet – Szolgáltatási díjtételek).
(Dokumentációs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzata (miniszteri jóváhagyásra beterjesztve))

A kérelem tartalmazza – engedély köteles munkák esetén – az építési engedély számát.

A kérelem mellékletei:

• szükség szerint képviseleti meghatalmazás, megbízás
• cég esetén adószám

Az e-építési napló több részből áll. Az e-építési napló készenlétbe helyezését követően több – az e-építési napló részeként – fő- és alnaplót is lehet nyitni, a fő- és alvállalkozók számától függően. Az e-építési napló akkor minősül megnyitottnak, ha az első főnaplót megnyitották. A főnapló megnyitásával egyidejűleg – a tulajdonos hozzájárulásával – az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési területátadás is megtörténik.

A fővállalkozó az alvállalkozó(k) építési napló vezetését(eit) átvállalhatja. Minden vállalkozó csak a saját naplórészébe jegyezhet be, illetve a vele szerződéses viszonyban lévő vállalkozók naplórészeit láthatja.

A szerződésszerű teljesítést a teljesítésigazolási napló tartalmazza és igazolja, ez képezi az alapját pl. a jogviták rendezésének, vagy a használatbavételi engedélyezést megelőző építési terület visszaadásának is.

Hálózati lefedettség hiányában, illetve egyéb (műszaki) probléma fennállása esetén offline (internet kapcsolat nélküli) naplóvezetés is lehetséges. Az így készült bejegyzéseket maximum 3 naponként fel kell tölteni az elektronikus alkalmazásba.

Az e-építési napló mindaddig készenlétbe helyezett állapotban van, amíg meg nem nyitják.

Az e-építési napló megnyílik, ha az első főnaplót megnyitják. Az e-építési napló megnyitásával a készenléti állapota megszűnik, mert megnyitott állapotba került. Az e-napló mindaddig megnyitott állapotban van, amíg az utolsó naplórészt is le nem zárták és a beruházás a használatbavételi engedélyezéssel, vagy egyéb módon teljesen be nem fejeződött, és a legutolsó terület visszaadási aktus is le nem zárult.

A lezárt elektronikus építési naplók elektronikus formában kerülnek megőrzésre. Az archiválás központi tárhelyen történik. Szükség esetén a napló nyomtatását is könnyen meg lehet oldani.

Forrás: e-naplo.hupont.hu

Könnyűszerkezetes Házépítők Első Magyarországi Konferenciája, 2013.09.27.

További részletek itt:

A rendezvény Fő Támogatói itt:
Könnyűszerkezetes Házépítők Első Magyarországi Konferenciája

Konferencia szórólap itt:  
Mi az összefogást javasoljuk!

A rendezvény tervezett programja itt:
Programterv

Jelentkezés a rendezvényre:
Regisztrációs lap

Hogyan viszonyul a mosogatógép és a családi ház energiaszükséglete egymáshoz?

Avagy hogyan tudja a mosogatógéped a ház energiaszükségletét drasztikusan csökkenteni földgáz kazán és napkollektor segítségével?
A családi ház energiaszükségletének csökkentésére van egy egészen egyszerű módszer! Még napkollektorra sincsen feltétlen szükséged a ház energiaszükségletének csökkentéséhez. A kidobott energia oka, hogy a mosogatógépek szinte kivétel nélkül minden családi házban hibásan a hálózati hideg vízre vannak bekötve, így valószínűleg a te házadban is.

A mosogatógép energiafelhasználása és annak költségei

A kalkulációnkban napi egy mosogatással és 8 év mosogatógép élettartammal számoltunk.
Egy mosogatás vízmelegítési energiaszükséglete: 1,5 kWh

Energiaforrás	2013-as ára	Éves költségünk napi 1 x használattal	A mosogatógép élettartama alatti költség	Megtakarítás a mosogatógép élettartama alatt
Villamos energia	44 Ft/kWh; 12,22 Ft/MJ	24 090 Ft.	192 720 Ft.	0 Ft.
Földgáz	14 Ft/kWh; 3,88 Ft/MJ	7 665 Ft.	61 320 Ft.	131 400 Ft.
Földgáz + napkollektor	5,6 Ft/kWh; 1,55 Ft/MJ	3 066 Ft.	24 528 Ft.	168 192 Ft.

Miért kell neked a ház ablakán 8 évente 168 192 Ft-ot kidobni?

Tessék most zseblámpával bevilágítani a mosogató alá. Ugye nálad is a hidegvízhez van csatlakoztatva a mosogatógép?

A szerelők így szokták bekötni. Hogy miért? Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, mert ez a bekötés egy szép – vagy inkább nem szép – hagyomány. Egyetlen esetben ésszerű a mosogatógép hideg vízre csatlakoztatása, amikor a házban villanybojlerrel állítod elő a meleg vizet, amely ráadásul korlátozott kapacitással rendelkezik. A többi esetben ez egy több mint 130 000 forintodba kerülő hiba! Tegyük még hozzá, hogy 8 évenként újra és újra fölöslegesen kidobhatjuk a ház ablakán ezt az összeget!

Kösd át a mosogatógépedet a ház melegvíz-hálózatára!

Bármennyire is hihetetlen, ilyen egyszerű megtakarítani 130 000 forintot! Csak át kell kötnöd a hideg víz hálózatról a mosogatógépedet a ház meleg víz hálózatára!

Tönkremegy a mosogatógép, elvész a garancia?!

Nem lesz ettől valami baja a mosogatógépnek? És ha elvész a garancia? Nem kell ettől félned, mivel a mosogatógépek vízcsatlakozóján az alábbi, vagy hasonló felirat olvasható: - Maximum 5 percig 70°C-os forró víz fogadására alkalmas -. Tehát nem megy tönkre a mosogatógép és nem vész el a garancia.

hirdetés____________________________________________________________

________________________________________________________________

A mosogatógép üzemeltetésére fordított energiaszükségletet így számoltuk ki:

A mosogatógép ugyan úgy, mint a mosógép a szükséges meleg vizet a gáznál jóval drágább elektromos áramból állítja elő! Amely most – a 2013-as árcsökkenés után is – átlagosan 44 Ft-ba kerül kilowattóránként.

Ilyenformán a mosogatógép által mosásonként a víz melegítésére felhasznált áramszükséglete:
44 Ft/kWh x 1,5kWh = 66 Ft/mosás (évi: 24 090 Ft)
szemben a gázzal melegített víz:
14 Ft/kWh x 1,5kWh = 21 Ft/mosás (évi: 7 665 Ft) költségével.

Ez a mosogatógép élettartamára számolva 131 400 Ft megtakarítást jelent a 2013-as csökkentett energiaárak figyelembevételével is!

Napkollektoros ház esetén így alakul a számítás

Ha van a házadon napkollektor, akkor további 60% megtakarítást aknázhatsz ki, mivel a földgáz kazán vízmelegítésre fordított energia mennyiségéből éves átlagban ennyit képesek kiváltani a napkollektorok Magyarországon.

21Ft/mosás x 0,4 = 8,4 Ft/mosás, vagyis a mosogatógép az eredeti költség 13%-án fog üzemelni, a megtakarítás így 87%, azaz több, mint 160e forint egy mosogatógép élettartama alatt.

A cikk szerzője: Kardos Ferenc.
Forrás: csaladihazblog.hu

A lakosság 24%-a tervez energiahatékonysági fejlesztést

Magyarországon a lakosság 24%-a tervez energiahatékonysági fejlesztést, akiknek több mint fele szigetelést, mely így a legnépszerűbb tervezett energiahatékonysági beruházásnak számít. A felújítók 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vágna bele a korszerűsítésbe, s átlagosan 30%-os rezsicsökkentésre számítanak. Ugyanakkor a lakosság 82%-a nem találkozott még energetikai tanúsítvánnyal és 73% egyáltalán nem is tervezi annak elkészíttetését a felújításhoz – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív, lakossági kutatásának eredményeiből, melyet a szakmai szervezet a március 6-i Energiahatékonysági Világnap alkalmából publikált.

Energiahatékonysági világnap: lakossági kutatás

Világszerte március 6-án ünneplik az Energiahatékonysági Világnapot, melynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az energiatakarékosságra, környezettudatosságra és a fenntarthatóság fontosságára. A szakmai gyökerekkel rendelkező, civil kezdeményezésű világnap alkalmából Magyarországon az Energiaklub ismertette legfrissebb kutatásának eredményeit. A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a lakosság energiahatékonysági attitűdjét, bemutassák az energiahatékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket, harmadrészt pedig hogy felmérjék, mit tud a lakosság a tavaly január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítványról.

A lakosság negyede tervez energiahatékonysági fejlesztést

Az Energiaklub országos kutatása alapján a magyar lakosság negyede (24%) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15% pedig már 1 éven belül meg is teszi ezt a lépést.

A felújítást tervezők 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35%-uk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzők legalább 10, átlagosan 30%-os rezsicsökkenésre számítanak. Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76% a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7% számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79%-ban önerőből finanszírozták, 18% vett fel banki hitelt, 2% használt fel lakástakarék-pénztárt.

„A Kutatólabor segítségével végzett vizsgálat során világossá vált, hogy a magyar ingatlantulajdonosok jól ismeri az energetikai fejlesztések hatékonyságát, nyitottak a beruházások irányába, ám sokan nem veszik igénybe azt a szakértelmet, ami egy jól irányzott energiahatékonysági beruházáshoz szükséges” - mondta Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ igazgatója. „Az eredmények alapján ugyanis a beruházást tervezők közel fele (47%) szakemberek helyett az interneten tájékozódik vagy rokonoktól, ismerősöktől kér tanácsot (24%) s mindössze 15% fordult szakmai tanácsért” – tette hozzá a szakértő.

Teljes cikk itt olvasható >

Forrás: passzivhaz-magazin.hu

Építőipari gyorsszemle 2013 | Fény az alagút végén...

Nem végeztem elemzést, nem mélyedtem még el az információkban, mindössze begyűjtöttem a legfrissebb sajtóhíreket, beszéltem egy aktív építőipari vállalkozással  (ez már szinte ritkaság!) és feltettem pár kérdést az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő Tagozata elnökének, Kárpáti Józsefnek. Nos, elég vegyes a kép, de valóban mintha pislákolna a fény az alagút végén.

Első videón egy olyan vállalkozást kérdeztem, amelyről tudom, hogy a válságban is töretlen a lendülete, beruháztak, pályáztak, külföldi piacokat hódítanak, és még elégedett ügyfeleket is gyűjtöttek az elmúlt időszakban:

Így látja a helyzetet az építési vállalkozókat tömörítő országos szervezet
szemszögéből Kárpáti József:



Év elején kialakult egy polémia az ÉMI/ÉME körül:

Ezeket a cikkeket fogom elolvasni:

Hatalmasat zuhant a lakásépítések száma
Nem várnak javulást az építőiparban
Sokkal kevesebb az építkezés

Jön az épületenergetikai cselekvési terv

Jól teljesítettek a magyar passzívházak

Ez az évtized még a földgázé lesz, de a következő...

A jelentős igénylés miatt már az első nap fel kellett függeszteni négy energetikai pályázatot

A napelemek és napkollektorok felszerelése építési engedély köteles lett

A magyar háztartások 10%-a nem tudja felfűteni otthonát a megfelelő hőmérsékletre