A családi ház vásárlása igény kérdése. A leginkább élhető lakóingatlan-típusról van szó, ugyanis van kertje, amely a házban lakók számára megnyitja a teret, és szabadságot, levegőt biztosít. A kert a fő ok, ami miatt a vevők nem lakás, hanem – lehetőségeikhez mérten – családi ház vásárlása mellett döntenek. Annak ellenére, hogy egy családi ház fenntartása, karbantartása lényegesen nagyobb kihívást jelent, mint egy lakásé.
Egy családi ház más nívót jelent, mint egy lakás, s a fiatal családosoknál sokat számít, hogy a gyerekeket kiengedhetik a kertbe és nem csak a közös játszótérre tudják kivinni mozogni. Emellett nagy előnye, hogy nem csak egy fal választ el a szomszédtól, de az is lényeges, hogy a családi házra úgy tekintenek a vevők, mint egy végleges megoldásra, míg a lakás sok esetben inkább csak egy ugródeszka – vélekedett Agócs Ildikó, a csepeli Joker Ingatlan vezetője, aki úgy látja, hogy érezhetően megélénkült a kereslet náluk az újépítésű családi házak iránt az utóbbi két hónapban.
Emlékezetes, hogy Felsőzsolcán, az árvízi helyreállítás kapcsán, hogy tiltakozott a hatóság a könnyűszerkezetes épületek ellen. Érdemes kis bepillantást tenni, milyen az élet azóta a felépített házakban. Az alábbi beszámolót az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén belül működő Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat munkatársától kaptuk, aki személyesen járt a helyszínen.
A nem könnyűszerkezetes, hagyományos módon épített házakban terjeng a doh szag, ma már asztmásak az emberek, 17-18 fokra fűtötték a házakat, penészesek a falak, csúnya a kivitel. A könnyűszerkezetes házakban, jó a klíma, boldogok a tulajdonosok, fele, vagy annál is kevesebb a rezsijük mint a tégla házasoké. Az egyik épületben 63 m2 alapterületű, átlag 4 m3 gázt fogyasztottak naponta fűtésre, meleg vízre, konyha használatra, és legkevesebb 21 fok volt az épületben télen is. A szomszédos, gyors helyreállítású tégla épület 57 m2-es, 7-8m3 gázt fogyasztott naponta, 17 fok volt, és időként még fával is rá kellett segíteni a fűtésre. (Megjegyzés: Az egyik "szakértő" a Híradóban pedig azt mondta a téglára nem kell a hőszigetelés, mert az önmagában nagyon jó hőszigetelésű.). Az alábbi videók a helyszínen készültek:
Így néz ki a tégla épület ma
Így néz ki a könnyűszerkezetes
Azt mondják, a könnyűszerkezetes házak tulajdonosai sincsenek megelégedve. Beszéltünk velük, és az derült ki, hogy néhány részletet elfelejtettek a korábbi megállapodásból. Véleményük szerint elmaradtak bizonyos kivitelezések, amiket némelyikük követel, pl. kövezett teraszt, előtetőt, nagyobb ablakot, könyöklőket, stb. Elfelejtették, hogy az állam, csak a minimális lakhatási feltételekhez biztosítja a költségeket, semmi többre.
(Megjegyzés: a pénzt, amelyet a kivitelezésre szánt az állam, hosszas huzavona után, jóval az épületek átadása után kapták meg a vállalkozók, akik közül többen addigra már a csőd szélére kerültek.)
Nem vagyunk tégla ellenesek, csak a tisztességes minőségi kivitelezést részesítjük előnyben. Téglából is lehet jó épületet építeni, és könnyűszerkezetből is rosszat, de általánosítani nem szabad, és különösen nem általánosítva elutasítva, sárba taposni a másik technológiát képviselők tisztességes munkáját. Itt a bizonyíték, ebben az esetben a könnyűszerkezetes helyreállítás célra vezetőbb lett volna. Már Devecseren és Kolontárban is rég az új házukban lakhatnának a károsultak, ha nem tiltották volna ki a könnyűszerkezetet a "szakértők" erős lobbizásának köszönhetően.
ÉVOSZ, Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat (MAKÉSZ)
Sok részletet nyilvánosságra hozott dr. Osztroluczky Miklós a jövő évtől hatályos, de még el nem fogadott új energetikai rendeletből. 25-30-40 százalékkal szigorodnak a hőátbocsátási tényezők (U értékek), 30 százalékkal a hőveszteség tényező.
Még hivatalosan nincs elfogadva, de valószínűleg nem módosul az a tervezet, mely a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet új számait, átalakítását tartalmazza.
A héttagú előkészítő bizottság tervei szerint – melyre két minisztérium már bólintott – 2012-ben, 2015-ben és 2019-ben szigorodik a rendelet a jelenlegi szerkezetében, így téve eleget a 2020-a „közel nulla” energiaigényű” házakat előíró Eu irányelvhez. A 2019-es, legszigorúbb előírások önkormányzati, állami épületekre már 2017-től érvényesek lesznek.
